új fogalmat alkottam.
A digitális hajléktalan az a külföldön élő munkanélküli, aki laptopjával bevételi forrás nélkül járja a világot. A digitális hajléktalanság előzménye a digitális nomáddá válás akarása. A digitális hajléktalanság szükséges feltétele, hogy a digitális nomádság ne jöjjön létre. Vagyis egymást kizáró feltételek. A két halmaznak nincs metszete. És nem is egy alá fölé rendelt viszony, mint a bogár és a rovar. De a lényeg a haszontalansági állandó. Ebből lehet, hogy indítok online kurzusokat. “Househusband alapok 1” “Hogyan legyünk haszontalanok haladóknak” “10 pótcselekvés, amit Orhideaszirmunk nem méltat sokra” Azoknak a tanulóknak, akik sikeres vizsgát tettek aláírás-gyakorlásból és már stabilan tudnak egyik oldalukról a másikra fordulni, tanulmányi kirándulásokat fogunk szervezni speciális felnőttmegőrzőkbe. 10 év és a Zoliversity ontani fogja magából a diplomás életművészeket.
A jövőt fürkészve rengeteg lehetőség kínálkozik a folytatásra. Július közepén járunk. Remek időzítés a repjegyvásárlásra. A probléma csak az a sok kérdőjel, amik az év utolsó negyedévét takarják. Vegyük sorba őket. Szeptember kitudja hányadikáig van vízumunk, de a helyzet úgy fest, hogy csak hagyjuk el az országot és jussunk minél előbb haza. Egy jó sertéspörkölt, balaton, csapvíz és 18 fok. Egyikünk sem akar azonban hazamenni úgy, hogy nem láttuk Vietnámot. Ezért a szóba jöhető lehetőségek, hogy megtesszük a Hanoi – Ho Chi Minh távot (1700km) motoron vagy repülőn. Vagy akkor, amikor Andrea végez vagy én előtte. Vagy találkozunk valahol. Vagy a felét együtt. Vagy fentről lefelé. Vagy lentről felfelé. Az útról egyelőre annyit, hogy érdemes!
Vagy Hanoi-ból vagy Ho chi minh-ből repülővel elhagyjuk az országot. Vagy egyidőben vagy nem egyidőben. És a legvalószínűbb dokkolás egy budapesti hopp. Logikusnak tűnik, hogy a moszkvai vagy dubai átszállással megszakított utazásunk miatt eltöltsünk ott pár napot. Emiatt lehet h drágább a repjegy, kevesebb a pesten töltött nap és ezek a városok elérhető távolságra vannak pesttől is. Csak jobb nem egybe repülni 14 órát, hanem csak 7-et 7-et. És Dubaiban amúgy is van egy olyan pálcika, ami kinyúlik a földből és tartószerkezetileg pont annyira érdekes, mint egy földbe befogott konzol. Olyan lehetőség is van, hogy veszünk motort és motorral megyünk haza, olyan izgalmas helyeken, mint India, Pakisztán és Irán. Ennek némiképp csökkenti a valószínűségét, hogy a motor árát nem hiszem, hogy összetudom kaparni addig, amíg Andrea rábólint egy állásajánlatra Spanyolországban. Emiatt valószínű, hogy Spanyolországba sem motorral megyünk. A másik a bicikli, de ez sokáig tartana és nem tekertem egy éve, de a spinning jó. Ezzel elárultam, hogy Andrea kinézte Spanyolországot. Egy digitális hajléktalan, pedig Spanyolországban is digitális hajléktalan. Úgyhogy még az is lehet, hogy én is megyek Spanyolországba. Van még olyan lehetőség, hogy én jobbra indulok és Ausztrália, Új-Zéland, Cook Szigetek, Francia-Polinézia, San-Francisco, Mexikó, Kuba, Olaszország, Magyarország útvonalon térek haza. Ennek a verziónak az értelme az, hogy ha 130e huf a repjegy haza a másik irányba meg kb 300e huf, akkor az elég jó deal. Ami ellene szól, hogy egy digitális hajléktalan Tahitin is digitális hajléktalan. A másik pedig, hogy a skyscanner az esetek legkevesebb százalékában mond olyan árat, ami a foglalás végén nem lesz a duplája, az anyagi csőd pedig nem szerencsés, ha egy csendes óceáni sziget kellős közepén csap le rám. A tartalékkifogás: akkor mi maradna látnivalónak a későbbiekre.
nem egyszerű döntéshozás.
A hűséges olvasók elsőként a blogon találkozhatnak legújabb homevideónkkal. Ha Giang. (életem vágása)
Szabadidőmben, ami nem szabad…megtanultam videót vágni. Egy újabb skill, amit beletéve a zsákomba lefegyverezhetetlen katonája leszek a 21. századnak.
Jó szórakozást!