hanoiból kiszabadulni
mindig nagy élmény. képes összefoglaló következik a motoros kavírnyászásomról.
nincs sok idő mindjárt megy a gépünk.
szóval béreltem egy egyhengeres, léghűtéses, 125cm3, 4 sebességes, kétkerekű bestiát, amolyan vietnámi szörnyeteget, az aszfaltok királyát: Esperot, ami a vietcopy ipar csúcsremeke.
A cég a DETECH Corporation, ami saját ötlet nélkül döntöget eladási rekordokat. Nem csoda, az általam bérelt motorkerékpár új ára: 210e huf. Baráti. Otthon a yamaha hasonló terméke 934e huf.
itt pedig az eredeti, honda win
a cég kínálatában megtalálható még a Super Cup, ami kísértetiesen hasonlít a Honda Super Cub modelljére, vagy a Vespa hasonmás VS 50.
szemezgetni itt lehet: http://detechmotor.com.vn/vn-vi/san-pham/xe-may/75.html
az első nap 114km Mai Chau, festői hegyvidék. hanoi lillafürede. 20km- el a cél előtt hátsó defekt. 500m-en belül találtam egy szervízt aki befoltozta.
első szállás homestay. backpacker hostel. megérkezek a backpacker hostelbe. hát ez a foglalás nem ide szól, hanem a nature homestaybe. ha te mondod. a backpacker hostelbe foglaltam, a nature homestaybe szólt. ugy sem volt kedvem a sok rasztahuligánhoz. a nature homestaybe pedig koktélozgató francia még belefér ez az utazás nyugdíj előtt típusú csapatokat találtam. reggeli svédasztal. 700ft ért egy éjszaka. megérte.
irány tovább nincs idő tájat nézni.
második állomás ninh binh, ahol januárba megkerestem magam és mélyebb részleteimet.
vacsora egy restaurant. díjnyertes steak, tavaszi tekercs két sör után úgy gondoltam, hogy még egy pizza lecsúszik. majdnem újra kellett éleszteni már amikor kihozták akkor is. nem is nézett ki jól, de nem is voltam éhes. elkezdtem dolgozni az elpusztításán. a feléig jutottam, amikor taktikusan kimentem pisilni. és mire visszaértem le volt takarítva az asztalom. én meg azonnal reklamáltam, hogy hát nekem eltűnt a fél pizzám, különben is stb gyorsan biztosítottak, hogy hoznak egy újat….
még csak az kéne az 50% os kedvezményt kértem. semmi közük hozzá, hogy a pancser pincérnőjük épp most mentette meg az életem. mosolyogva távoztam.
szállás tamcoc nature. hát ez a hely sem a régi. januárba a tulaj sietett elém és 30perces utravalót mesélt a környék látványosságairól. most egy kis csicska gyerek nézett fel a mobiltelefonjából, hogy faszom megint jött valaki…
a reggeli ugyanaz svédasztal vietnámi kulináris cunami. este volt egy áramszünet. valamikor hajnalba vissza is jött.
harmadik állomás cat ba szigete woodstock hostel. igazi alterparadicsom. sok kisiklott élet, akik vietnámban találták meg a számításaikat. a faj egy része minden évbe elmegy a sziget fesztiválra zarándokolni, de a legkeményebbek cat ba n maradnak. ha nem jön be ez a reurópaiasodás, akkor könnyen közöttük találhatom magam. kompozás, nagy élmény. gyere ide még felférsz, de a hajó már félig kifutott a kikötőből, úgyhogy kénytelen voltam egykerekezve elévágni a mólón és egy 57méteres szaltózva ugratással a deckre érkezni.
de elértem. motorosokkal feltöltik a szabad helyeket a kocsik meg várjanak. aki hülye vietnámban kocsit vesz muhaha
a family dinört még bekajálják az amatőrök, drágáért közösségi étkeztetés tradicionális vietnámi food. én későn érkeztem, szerencsére. lekéstem a jelentkezést. én carbonare spagettit rendeltem. szükségem lett volna egy kis non viet food ra, megfáradt pho val bélelt gyomromnak. hát az európai kajcsit nem egy vietnámi cheftől fogom megkapni. a tejszín helyett vaj volt benne, a sajt helyett tofu és az egész ehetetlen volt.
nem így gondolta Uszkár a Hostel kutyája, aki a mp tört része alatt eldöntötte, hogy övé a maradék.
farkastörvények uralkodnak.
kicsit hesszeltem még a hammockban, függőággy.
a 8 fős hostelszoba közepén volt egy folyosó, ami után visszasírom a mávot és az ágyon is átlósan elfértem. zuhany sarokban vasoszlop, vasoszlopban lyuk, lyukból egy 8 centis antenna radarozik kifelé. nem akartam megtudni kihez tartozik, de sajnos megtudtam. nem tudtam úgy zuhanyozni, hogy ne ítélje nem biztonságosnak a helyzetet csótányunk és kipréselte magát a lyukon és békésen eltávozott fölfelé. a helyébe egy újabb radarozó antenna lépett. nem akarom. ez egy társasház. lejjebb is volt egy lyuk. abból is egy antenna. és a vascső és a fal találkozásánál is sok sok antenna. hazaakarokmenniiiiiiiiiiiii
utolsó nap haza egyenesen hanoi. ahogy közeledek a városhoz egyre több a hülye. közlekedésről már írtam. legyen elég annyi, hogy hazaértem. és megtanultam kuplungos motorral váltani. mostmár semmi nem gátolhat abban hogy lerakjam az A jogsit.
jöjjenek a képek
