2017.12.09. utazás Hanoi Vietnám Andrea után Zoltánnak hívnak
és akkor megérkeztem a biztonságot nyújtó lakba.
oké. repjegy a zsebbe. már két nappal előtte se tudtam aludni. de egy nappal előtte tudtam, mert a sörfogyasztás légikatasztrófa youtube összeállítások nézése a sörfogyasztás javára mozdult el. kicsi torokfájás, de pozitiv hogy még otthon és nem kint mert igy tudom, hogy nem ázsiai többszörfojtó vírussal van dolgom hanem csak hagyományos hungaroflu. a kevésbé igazi barátaim már hetekkel az indulást megelőzően kifogásokat gyártottak, így Bence vitt ki a reptérre, az a Bence aki már végtelen sokat repült végtelen messze és totál nem parázott azon hogy kiérünk e, én viszont aki először repültem nem wizzairrel és először adtam fel poggyászt rendesen fostam, hogy Pesten maradok. 13:00 kor száll fel a gép. 12:40 kor zárják a beszállást. 11:00 kor nyit a feladott poggyász 10:00 kor végez Bence tollason újpesten. 10:32 kor nálam 11:00 ra reptéren vagyunk. csak én érzem feszesnek az ütemtervet? igen. a valóságban 10:35 kor felvett Bence.két vasúti átjáróba is kifogtunk pirosat… és 11:06 ra értünk a reptérre. de melyik a parkoló. prémium parking, diamond parking, business parking, lofasz parking, de egyik se egy fucking sietnék parking itt tedd le a kocsid… megtaláltuk. besétálunk. csomag becsomizni. otthon leforrasztottam a zipzárokat…mindennap forrasztok. persze.Andinak kinyitottak felturták. de nem találták meg a családi ezüstöt… szóval én be is csomiztatom. kinaiak, feleakkorák mint én és ugy előz meg hogy én kérek elnézést. csomag kész. Bence foglalta a sorba a helyem. na most visszavágtam mindenért. 30 helyet nyertem. csomag fent. búcsú az egyetlen igaz barátomtól aki elkísért a reptérre thx
az átvilágítás gyorsan haladt egészen odáig amig össze nem omlasztottam a biztonsági rendszert azzal, hogy benne hagytam a laptopomat a táskámba. egy 12 pontos algoritmus szerint győzödtek meg róla hogy nem egy bomba.
pormintát vettek, nyissam ki, és utána egy személyre szóló felvilágosító órát vehettem a táskában hagyott laptopok repülőtéri biztonsági szolgálatára gyakorolt káros hatásairól. Zoli in.
két longer szendvics utolsó kfc s posh ebédem reptéri árakon. wc viz feltölt. sor megkeres.
mivel ez nem a wizzair hőskora és mindenkinek van helye értelmetlen nyitás előtt sorba rendeződni de ha elkezdi 10 ember és nincs ülőhely akkor leszek én a 11 ik és majd a sorban állás közbe ráérek kitalálni miért állunk sorba.
eltelt 3 perc és megkezdődött a birkaterelés a gépbe.
drága ofőm első kérdése az volt amikor megtudta, hogy megyek vietnam ba: -ugye nem orosz géppel mész???
hát de, mi mással, de ezek a gépek már nem olyanok mint régen ugyhogy tök jó volt.
2:40 moszkva. oroszul angolul és kinaiul mondták be a rizsát.
egy két infóval ellettem látva. hogy ha a gép nem fapados akkor szoktak/kell felszolgálniuk valamit.
ja orosz gép, titkon reméltem, hogy tradicionális orosz szépségkirálynők lesznek a sztyuik.
az első versenyző egy import kinai kislány volt. a második a plasztikai sebészetről érkezett és olyan volt a szája mint két meztelen csiga. a harmadik negyedik valamennyire lefedte az előzetesen elképzelt várakozásaimat. de nem győztek meg arról h érdemes kapitánynak lenni.
de megérkeztek az első kontaktációig. ahol haladó hunglishommal próbáltam egy teát kérni. no tea, later… just soft drinks. oké. akkor apple. sorry what. Eppöl dzsúsz. mmm . és akkor kedves szomszédaim fordítottak neki hogy Äppööl jüzz. do you have? sure. oké. a szendvics egyszerűbb volt mert azt csak kézbesítették. nem kell válogatni. barnás téglatest alaku zsömle elég fitt, hogy mindenki megegye. a vajat benne egy mozdulattal terítették ki, pedig szerintem ez fontos hogy a széléig elérjen. most nem veszek aeroflot részvényt.
egy sonka és salátalevél. még élek. moszkva. kijutok a gépből. change. passport control. 23 perc séta a D 29 ig
wifi csacsogás a Nejemmel, hogy már uton vagyok. nem, én kétszer annyira szeretlek. gép lekés. nem kés.
nagy gép sok ember. sok ember hatványozott birkatényező. Boing 777. sok séta hátra.
3 4 3 elosztás. ablak mellett ülök. két ember mellettem. de mit keresnek itt. amikor becheckoltam még üres volt a hely… jó mindegy. fellettem készítve, hogy adnak takarót párnát papucsot stb. 9 óra uton leveszed a cipod, de mire elkezdem a 9 óra utat tul vagyok 9 óra uton jó mindegy leveszem a cipőm, csak előtte kinyitom a klímát. szemellenző füldugó. ismerkedés a tárgyakkal. előttem egy képernyő valaki már filmet keres. forgatom a szemem. minden új. mivel mit lehet csinálni. ki lehet venni a távirányítót, de érdekes ez már az űrkorszak. jó.
máris hoznak egy kekszet, nem vagyok éhes. mégis kibontom. a fülhallgató volt.
jégtelenítik a gépet. 40 perc késéssel szállunk fel. oké. ismerkedem a részletekkel és akkor dugjuk be a fülest, de hova. 9 óra nem olyan sok, majd nézünk máskor filmet. nem létezik hogy nem találom. egy férfi sose kérdez. csak simogatom a képernyő alját, nincs ebbe furcsa. sehol nincs lyuk. lent szokott lenni a karfán talán. megnézem az ablak felőlit semmi. de orosz szomszédomat mégse kezdem el simizni, hogy scuzi, nincs ön alatt pár lyuk ahova bedughatom ezt itt… addig nézegetem mit nézhetnék ha lenne lyuk. nem mukodik a távirányító jobbra lép vissza nem lapoz. csak határozottan. lelépett az orosz. karfa simi. lyuk találat. füles bedug. ok.
nem folytathatom a filmvadászatot mert megjött a kaja. fish o chicken. fish. szuper. jött egy tál. amin tök jó dolgok voltak, de egyiket se enném együtt a többivel. jó kezdem a levessel az meleg és amugy se kaptam teát még. kinyitom az volt a hal. jó mindegy. lehet h a cézár salátát adták előételnek. és majd a macisajttal lefojtom. a sütit biztos a végére hagyom. egyszerűsödik a képlet. a saliból maradt lazacból megcsináltam a szelet kenyeret egy szendvicsnek. és elmorzsolok egy imát, hogy emésztőrendszerem megbirkózzon a nemzetek tornájával. azért jobb félni mint megijedni gyorsan pozicionáljuk be a toilett helyzetét. az index szerint előre van. és van ott egy ajtó az lehet de középen meg függöny. na majd ha ott leszek kiderül.
vissza film. rájöttem hogy nem birok mélyebb alkotást megnézni mint valami hollywoodi trash a baywatch ra esett a választásom. 25 millió reklám az elején. fuck. elkezdődik a film. az előttem ülő a pofámba hajtja az ülést. veszek egy mély levegőt de még mindig azt éreztem hogy kidobom a repülőből. hát hogy lehet ekkora paraszt. aztán körbenéztem és aktivistákat kerestem akik szintén kidobnák a repülőből az előttük ülőt, de nem találtam senkit. akkor kezdett leesni, hogy ez nem az ózdi gyorsjárat és itt mindenki lefogja hajtani az ülését ugyh lehajtottam én is. fuck everyone. és igy mostmár egy szintbe lettem a kijelzővel. az ut végén tudtam csak meg h lehet állítani a dőlésszögét… film eltelt. és 120 perces volt. ugyh már az útbol is eltelt 5 óra. márcsak 3 van vissza. orosz felállt. gyorsan én is kihasználom az alkalmat pisiszünet. wc t takarítják. keresek egy másikat.
vissza alvás. nem alvás mert ujra sztyui támadás. ˇ^[łđŁäÄ[}˘or chicken? csirkét nem kérek legyen az első. ˇ^[łđŁäÄ[}˘ … “ez nemtudom mit mondott de biztos nem chickent ugyh adom neki az elsőt.” palacsintát kaptam és pancake volt az első. de nem vagyok éhes. de enni kell mert most hozták.
akkor pancake után alszom. nem alszom mert kel fel a nap.
emésztőrendszerem gőztartálya gázfejlesztést indukált. erre a két órára már nem fogom felállítani az oroszt. először csak a biztonsági övem lazítottam meg. aztán az övemen kerestem nem használt lyukakat. majd amikor ugy láttam hogy alszik a szomszéd a nadrágomon gomboltam ki a gombot. és a hátradöntött üléshez képest homorú pozicióba vártam hogy sorsom merre pecsételődik meg. ő ült mellém így járt.
leszálltunk. az egyszeri magyar turista plédet és párnát helyez a táskájába. ugyis kidobnák.
de nem fér be az 5 zsömlétől ami megmaradt mert. a “neked ugysem lesz elég a repülőkaja” elégnek bizonyult.
9 óra repülés az nem élvezet, hanem inkább tulélés. a sztyuik a 9 ik órába is frissek voltak nemtudom hogy csinálják. a vizumot megkaptam. a wichesterről nem kellett letörölni a pornót, nem csekkolták. a csomagok nem dézsmálódtak meg. és Andrea azzal szivatott hogy foglalt nekem ubert siessek ki, de ő várt kint. ugyh nyál nyár végtelen nyál #vietnyál
